Megjelent a Polgármesteri Közlöny első száma, melyben Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere köszöntötte az olvasót. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely) júl. 9./
1993. április 1.
Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./
1993. június 2.
Az elmúlt héten ünnepelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium az iskola négyszáz éves fennállását. Az évforduló alkalmából több könyv jelent meg, köztük Albert Dávid: 400 éves a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium; Emlékkönyv /Szikszai Annamária főszerkesztésében/; és a nagyobb kitekintésű tanulmánykötet: Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete /Kriterion, Bukarest, 1993/. A hét végén szentmise volt a Márton Áron téren. Beszédet mondott Benczi Tibor iskolaigazgató, Kálmán Attila államtitkár a magyar közoktatási minisztérium képviseletében, dr. Szilas László római professzor, a jezsuita rend képviselője, Magyari Lajos költő, szenátor. Kovács Sándor főesperes és dr. Ferenczy Ferenc polgármester. /Oláh István: Időünnep, időutazás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
1993. július 9.
Dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a hatásköre kisebb, fentről irányított helyi közigazgatás van. Függetlenként indult a választáson. A tanácsüléseket magyarul tartja, bár ezt nem engedi a 69-es helyhatósági törvény. A hadgyakorlatokat előszeretettel tartják a városban. A bűnözés az átlag alatt van, ennek ellenére 1989 után a 32 fős rendőrállományt 130 fölé emelték és egy század csendőrt is hoztak. /Oláh István: A helyhatóság: önkormányzat Romániában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1993. október 16.
Agyagfalván okt. 16-án tudományos ülésszakon emlékeztek az 1848-as székely nemzeti gyűlésre, majd okt. 17-én zajlott le az ünnepi megemlékezés. Dr. Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke tartotta az istentiszteletet, majd rajta kívül beszédet mondott Egyed Ákos professzor, Csörgits József, a Magyarok Világszövetsége nevében, Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés parlamenti képviselője, Vári Fábián László /Kárpátalja/, Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A koszorúzás után dr. Demény Lajos történész olvasta fel az 1848-as székely nemzeti gyűlés szellemében fogant felhívást. A résztvevőkhöz levelet intézett dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok elnöke. /Oláh István: Agyagfalva, 1993. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Felsorolni is hosszas volna azoknak a helységeknek, szervezeteknek és intézményeknek a nevét, amelyek koszorút helyeztek el az emlékműnél, Székelyudvarhely képviseletében dr. Ferenczy Ferenc polgármester koszorúzott. A mintegy kétezer egybegyűltet a Himnusz elhangzása után Vinczellér Árpád, Agyagfalva polgármestere üdvözölte. A beszédek elhangzása után felhívást olvasott fel Demény Lajos egyetemi tanár. A felhívás a fiatalokhoz fordul: térjenek vissza szülőföldjük birtokba vételére, megművelésére, merjék vállalni a földművelést, mert benne találhatnak családjaik számára megkapaszkodást. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), okt. 21./
1993. december 15.
Három székelyföldi polgármester, Albert Álmos /Sepsiszentgyörgy/, Dézsi Zoltán /Sepsiszentgyörgy/ és dr. Ferenczy Ferenc /Székelyudvarhely/ Magyarországon tárgyalt arról, hogy Székelyföld is bemutatkozhasson az 1996-os világkiállításon. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./
1994. június 10.
Székelyudvarhelyen kormányrendelet alapján katonai kaszárnya építését kezdik meg. Ferenczy Ferenc polgármester a Hargita Népének nyilatkozva elmondta, hogy a közlönyből tudta meg a döntést. Kitől fél a hatalom? Nincs pénz iskolákra, ugyanakkor laktanyát építenek. /Új Magyarország, júl. 10./
1995. február 4.
Székelyudvarhelyen febr. 4-én leleplezték Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását, melyet Antall Mihály szabadkai mester öntöttt bronzba. Mintegy száz küldöttség, önkormányzatok, intézmények, szervezetek képviselői koszorúztak, többezer ember gyűlt össze. Ferenczy Ferenc, a város polgármestere köszöntő beszéde után Sütő András következett. Markó Béla RMDSZ-elnök annak bizonyítékaként méltatta a szoboravatást, hogy Székelyföld "létezik mint történelem, mint szellem, mint a múlt, jelen, jövő. Létezik mint egységes tudatú és szolidáris közösség, amely az erdélyi magyarság és az egyetemes magyarság szerves részeként egy sajátos hagyományt képvisel." Beszédet mondott még Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Alapítvány elnöke, Kasza József, Szabadka polgármestere, Patrubány Miklós RMDSZ-képviselő a Magyarok Világszövetsége nevében szólt a jelenlevőkhöz. Csoóri Sándor és Tőkés László személyes okok miatt nem lehetett jelen. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Csiha Kálmán református, Mózes Árpád evangélikus és Erdő János unitárius püspök imái után következett a koszorúzás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8., Új Magyarország, febr. 6., Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 8./
1995. február 13.
Sántha Pál Vilmos Hargita megyei tanácselnök egyes kijelentései és dr. Ferenczy Ferenc székelyudvarhelyi polgármester szerepe az Orbán Balázs-szobor avatásán, ez a két téma foglalkoztatta a Hargita megyébe látogató kormánybizottságot.Febr. 8-án Székelyudvarhelyen jártak, a magyar zászlók kitűzéséről érdeklődtek, febr. 9-én pedig Sántha Vilmost keresték fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Dr. Ferenczy Ferenc elmondta a kormánybizottság tagjainak, hogy 1990 óta minden rendezvényükön kitűzik a román, a magyar és a város zászlaját. A város címere nem tartalmaz horthysta elemeket, a címer Horthy születése előtt 400 évvel már megvolt. Az is vádpont volt, hogy a polgármester municípium helyett megyei jogú várost mondott. Ez nem Magyarországról importált szó, egyszerűen magyarul így nevezik, tudósított a bizottság látogatásáról Inczefi Tibor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
1995. február 17.
Octavian Cosmanca, a kormány közigazgatási főosztályvezetője kijelentette, hogy "súlyos törvénysértések" miatt menesztik dr. Ferenczy Ferenc székelyudvarhelyi polgármestert. A vádak: Orbán Balázs szobrának avatásán más állam zászlaját kitűzték, elénekelték a magyar himnuszt, megyei jogú város kifejezést használták magyarul. A polgármester a Hargita Népében cáfolta a vádakat. /Új Magyarország, febr. 18./
1995. február 18.
Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete nyilatkozatban utasította vissza az Orbán Balázs szoboravatásán történt békés megemlékezéssel kapcsolatos újabb magyarellenes kampányt. Alkotmányellenesnek és törvénytelennek ítélik Ferenczy Ferenc székelyudvarhelyi polgármester leváltásának kilátásba helyezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./
1995. február 22.
Febr. 22-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral. A találkozón az atlantai közleményben megfogalmazott teendőkről és a politikai légkörről folyt eszmecsere. Markó Béla felvetette, hogy újabb és újabb támadások érik az RMDSZ-t. Az RMDSZ kész a párbeszédre a parlamenti pártokkal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Egyetértettek abban, hogy ki kell alakítani a párbeszéd kereteit, folytatni kell a politikai dialógust. Hrebenciuc közölte, hogy nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet, Székelyudvarhely polgármesterét. A kormány nem indított eljárást az Országos Önkormányzati Tanács beszüntetése érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1995. április 29.
Ápr. 28-29-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Helyi közigazgatás és európai integráció című konferenciát, melynek egyik szervezője a HTMH. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a tanácskozás jó lebonyolításához hozzájárult a polgármesteri hivatal, a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetsége és a HTMH. Az előadók között szerepelt Liviu Popescu, a bukaresti egyetem rektora, Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, Kasza József, Szabadka polgármestere, vitavezető Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Törzsök Erika elmondta, hogy a helyi közigazgatás kérdése elválaszthatatlan a nemzeti közösségek kérdésétől, s míg a hatalomcentrikus központi közigazgatás az igazgatásra teszi a hangsúlyt, addig a helyi közigazgatás a közösségek gondjainak megoldásával foglalkozik. A helyi közigazgatásnak gazdálkodási és döntéshozási függetlenséggel kell rendelkeznie. Ezt a függetlenséget autonómiaként szokták emlegetni./Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./
1995. május 18.
Székelyudvarhelyen máj. 18-án tartotta meg az udvarhelyszéki RMDSZ a tisztújító gyűlést, elnöknek a tagszervezetek Katona Ádámot és Ferenczy Ferencet javasolták. Végül Ferenczy Ferencet választották meg a tisztségre, 59 szavazattal, Katonára 38-an voksoltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22., Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./
1995. augusztus 3.
A júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen Székelyudvarhelyt három fős hivatalos küldöttség képviselte: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők és Ferenczy Ferenc polgármester. Magánemberként mások is érkeztek a városból. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), aug. 3. IV. évf. 15. sz./
1995. augusztus 3.
A júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen Székelyudvarhelyt három fős hivatalos küldöttség képviselte: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők és Ferenczy Ferenc polgármester. Magánemberként mások is érkeztek a városból. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), aug. 3. IV. évf. 15. sz./
1995. szeptember 2.
Mintegy tizenötezren gyűltek össze szept. 2-án Székelyudvarhely főterén az anyanyelvű oktatás védelmében szervezett, az új tanügyi törvény diszkriminációs rendelkezései elleni tiltakozó nagygyűlésen. A fórumon részt vettek az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a társadalmi szervezetek, a történelmi magyar egyházak, az erdélyi falvak és városok küldöttei. A fórumot dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, utána Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnöke és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez. A résztvevők kiáltványt fogadtak el. Nemes Levente Illyés Gyula Koszorú és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el. A gyűlés a himnusszal és a székely himnusszal zárult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4./ "Magyarnak lenni, ezt a természetes adottságot vállalni feladatvállalást is jelent ma ebben az országban, ahol itthon vagyunk, de ahol sokan nem akarják, hogy itthon legyünk" - mondotta beszédében Markó Béla. Dr. Jakubinyi György az anyanyelvápolás létfontosságát ecsetelte, a magyar nyelven történő tanulás, imádkozás, művelődés nemzetmegtartó erejét. A magyar történelmi egyházak részéről megáldotta a nagygyűlést dr. Erdő János, az erdélyi unitárius egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Antal Zoltán református esperes, Csernák Béla püspök-helyettes Tőkés László püspök nevében mondott áldást. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 7-13./
1995. szeptember 23.
Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./
1995. október 7.
Okt. 6-7-én Székelyudvarhelyen találkoztak a romániai magyar írók, folytatva a nyáron, Marosvécsen tartott összejövetelt. Jelen volt Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Szőcs Géza költő, lapkiadó, továbbá a romániai magyar irodalmi kiadványok főszerkesztői. Sütő András Japánban tett útja miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Ferenczy Ferenc polgármester megnyitója után Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Visky András és Dávid Gyula tartott előadást. Az előadásokat vita követte, amelyen felvázolták az erdélyi magyar irodalom helyzetét és gondjait. A felszólalók rámutattak a könyvkiadás nehéz helyzetére, a közlési lehetőségek szűkülésére. A megjelentek "Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány" létrehozását határozták el, továbbá "Tiltakozás és kéznyújtás" címmel állásfoglalást fogadtak el a Közép-Európában, illetve Romániában folyó nyelvi háború ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ Kántor Lajos előadásában /Irodalom és politika/ arról szólt, hogy a politika és az irodalom egymástól függetlenül is létrehozhat maradandó értékeket. Egy biztos, hogy adott időszakban az Írószövetség politikai jelentőséggel bír. Cs. Gyimesi Éva azt hangsúlyozta Az irodalom mint önérték című előadásában, hogy az irodalom nem közösséggé kovácsoló szerszám, hanem a személyes létezés kifejezésének lehetősége. A kisebbségi sors ábrázolása csak egy, és nem is a legcsábítóbb írói kötelesség. Szerinte az irodalom tehát nem feladat, hanem találkozás a kimondhatatlannal. Legfontosabb tennivalók egyike: visszatalálni az irodalom lényegéhez. Visky András azt fejtegette, hogy az erdélyi magyar irodalom nem egységes /Egységes-e az erdélyi magyar irodalom, s ha nem, miért nem?/, végül Dávid Gyula Irodalmunk és közössége témával foglalkozó előadása hangzott el. Az irodalom létkérdése az író és olvasó közötti kapcsolat, állapította meg, amikor ez megromlik, annak az irodalom és az olvasó egyaránt kárát látja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Létezik már Romániai Magyar Könyves Céh, a kiadók érdekvédelmi szervezete, szólt hozzá Káli Király István. A fiókokban találhatók kéziratok, neki is négy van, fűzte hozzá Pusztai János. - Számítógépes nyilvántartásba veszik az utóbbi három év Erdélyben megjelent magyar nyelvű könyveit, hangzott el a tanácskozáson. - Lőrincz György /Székelyudvarhely/ ismertette az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány tervét, amely segítené a magyar írókat. Tőzsér József egymillió lejes támogatás ajánlott föl a Pallas-Akadémia Kiadó részéről, amennyiben idén bejegyzik ezt az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ Nagy visszaesés tapasztalható a könyvkiadásban, annak ellenére, hogy mintegy 60 magyar kiadó vehető számba. Kántor Lajos jelezte, hogy erőteljesen jelentkezik egy fiatal nemzedék, velük együtt másfélszázra becsülhető a romániai magyar írók tábora, az irodalom művelői súlyos anyagi gondokkal küszködnek, mivel a honoráriumlehetőségek igen szűkösek. A román művelődési minisztérium 50 %-kal csökkenti a jövőben az irodalmi folyóiratok támogatását. /Új Magyarország, okt. 9./
1996. április 18.
Kányádi Sándor Kossuth- és Herder-díjas költőt ápr. 18-án díszpolgárává fogadta Székelyudvarhely. Az ünnepségen dr. Ferenczy Ferenc polgármester méltatta a költő munkásságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./
1996. április 26.
Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete ápr. 26-i ülésén ismét dr. Ferenczy Ferencet jelölte polgármesternek, megszavazták a tanácsosjelöltek listáját. A Hargita Megyei Tanácsba Kolumbán Gábort, Király Lászlót, Kinda Lászlót, Bartók Sándort és Fodor Györgyöt jelölte a közgyűlés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./
1996. május 1.
Az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásokra Románia 16 megyéjében 254 polgármester-jelöltet, 257 alpolgármester-jelöltet, 6412 helyi tanácsos-jelöltet és 594 megyei tanácsos-jelöltet indít, közölték az RMDSZ vezetőinek bukaresti sajtóértekezletükön. Az RMDSZ az 1992. évi helyzettől eltérően, amikor a Demokratikus Konvenció pártjaival szövetségben indult a helyhatósági választásokon, idén nem tagja semmilyen országos szövetségnek, de helyi szervezetei továbbra is nyitottak elsősorban a demokratikus ellenzék pártjaival való együttműködésre. Csak a három magyarellenes programot hirdető szélsőséges párttal utasítja el eleve az RMDSZ a helyi összefogás lehetőségét. Az RMDSZ az eddigi polgármestert jelölte Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos, Székelyudvarhelyen Ferenczy Ferenc, Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán személyében, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen viszont új jelöltje Buzás László, illetve Fodor Imre. Saját jelöltje indul továbbá Szatmáron Riedl Rudolf, Besztercén Bot Katalin, Brassóban Török Ernő, valamint Nagyváradon Csapó József és Aradon Hosszú Zoltán szenátorok személyében. /Az RMDSZ helyhatósági kampánya. Bukaresti sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./
1996. június 4.
Marosvásárhelyen magyar polgármester nyert, Fodor Imre, az RMDSZ jelöltje, a szavazatok 52,52 %-ával. Székelyudvarhelyen /az RMDSZ jelöltjét, Ferenczy Ferenc polgármestert maga mögött hagyva/ két magyar független jelölt vetélkedik a polgármesteri székért, hasonló a helyzet Csíkszeredában is, Kézdivásárhelyen szintén független lesz a polgármester. Biztos RMDSZ-győzelmet Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson, Szovátán, Szilágycsehen, Nagyszalontán ünnepelhetnek. Nagykárolyban RMDSZ-jelölt és független magyar jelölt mérkőzik a második fordulóban. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
1996. június 4.
Székelyudvarhelyen a 27 éves Szász Jenő független jelölt, a Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője lett a polgármester /9755 szavazattal/, az eddigi polgármester, az RMDSZ jelöltjével, dr. Ferenczy Ferenccel szemben, akire 8970-en szavaztak. A városi tanácsba az RMDSZ tíz jelöltje, a függetlenek közül kilenc fő jutott be, a Demokratikus Konvenció és a Roma Párt egy-egy képviselőt küld a tanácsba. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 4./
1996. június 8.
Székelyudvarhely RMDSZ-választmánya jún. 7-én értékelte a helyhatósági választások eredményét. A város 32.335 választópolgárából 19.090 élt szavazati jogával, melyből az RMDSZ tanácsosjelölt listájára 7976-an, a polgármester-jelöltre 8957-en szavaztak, ezzel a 21 tagú testületben az RMDSZ tíz tanácsosi helyet szerzett, polgármester-jelöltjük viszont alulmaradt a független jelölttel szemben. A választmány által kiadott közlemény szerint az Udvarhelyi Híradó a függetlenek gyakoribb szerepeltetésével befolyásolta az eredmények alakulását. A választmány vezetősége bizalmi szavazást kért, ez a szavazás továbbra is bizalmat szavazott Sófalvi László városi elnöknek. A szavazás után a Szabadelvű Kör helyi csoportja visszavonta képviselőjét, Thamó Csabát a választmányból, hasonlóan kilépett Nagy Pál is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./ Pintér D. István felelős szerkesztő visszautasította azt, hogy lapját okolják a választási vereségért. Azért szerepeltek gyakrabban a függetlenek a lapban, mert fizettek a kampányszövegért. Dr. Ferenczy Ferenc polgármesterrel valóban hűvösebb volt a viszonyuk. /A Híradót vádolják saját hibáikért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./
1996. június 13.
Az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja székelyudvarhelyi csoportja elemezte a helyhatósági választások utáni helyzetet, megállapította, hogy a választási vereség oka a kampánystáb hozzá nem értő magatartása. Ezért felkérik a szervezet elnökét, Sófalvi Lászlót és a kampánystáb vezetőjét, Máthé Lászlót, hogy mondjanak le. Meghallhatták Thamó Csabának, a Szabadelvű Kör országos alelnökének, a székelyudvarhelyi csoport vezetőjének beszámolóját, majd úgy döntöttek, hogy az RMDSZ Székelyudvarhely városi választmányában nem vesznek részt, a tisztújításig. /Dr. Ferenczy Ferenc polgármestert saját kampánystábja buktatta meg! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./
1997. március 8.
Dr. Ferenczy Ferenc, az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Székelyudvarhely volt polgármestere versenyvizsgával elnyerte a Hargita megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetői posztját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1997. július 3.
Júl. 3-án újabb tárgyalás volt Bukarestben a csereháti létesítmény körüli vita tisztázására. A találkozóra nem jött el Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, távolmaradásáról nem küldött értesítést. A svájci alapítvány képviselője merev álláspontra helyezkedett, szerinte az épület a bukaresti apácáké, nem ismeri el a Ferenczy Ferenc által létrehozott székelyudvarhelyi alapítványt. Niculescu Antal kormányszakértő arról beszélt, hogy a létesítmény új munkahelyeket teremt. A kormány képviselői sem fogadták el a svájci javaslatot, a helyi szervek kizárásának gondolatát. Remus Opris kormányfőtitkár azt szeretné, ha minél előbb működhetne a létesítmény. Júl. 9-én új tárgyalás lesz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./
1997. szeptember 5.
Az Udvarhelyszéki RMDSZ szept. 5-én tartotta tisztújító közgyűlését. Dr. Ferenczy Ferenc eddigi elnök beszámolt az Udvarhelyszéki RMDSZ kétéves tevékenységéről. Veszteséggel zárták az évet, mert 14 községi és egy városi szervezet tavaly nem fizette be a 20 %-os hozzájárulást, idén 16 község hasonlóan nem fizetett. - A hozzászólók közül többen bírálták az RMDSZ tevékenységét, kifogásolták, hogy nem támogatta a csereháti ügyet. Titkos szavazással Verestóy Attila szenátort választották meg az Udvarhelyszéki RMDSZ elnökének. /39 szavazatot kapott, a másik jelölt, Farkas Csaba 31-et/. Verestóy Attila megválasztása utáni nyilatkozatában kifejtette, hogy a széki szervezetnek a magyarság húzóerejének kell lennie. Eddig nem tudta betölteni ezt a szerepet. Ezután a széki szervezet gondjai azonnal megjelennek a parlamenti csoport munkájában. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./
2002. szeptember 23.
Szabó László, a városi strandot működtető Calypso Kft. tulajdonosa megnyerte a polgármesterrel folytatott pert. A Calypso Kft. és a Polgármesteri Hivatal közötti pereskedés tavaly kezdődött, amikor lejárt a korábbi polgármester, Ferenczy Ferenc idején működő önkormányzati testület által jóváhagyott szerződés a strand bérlésére vonatkozóan. A Polgármesteri Hivatal megtagadta a meghosszabbítást, és a bérlő kilakoltatását rendelte el. Szabó László beadványaiban hajlandóságát fejezte ki, hogy lemond bérletújítási előjogáról, amennyiben az önkormányzat megtéríti tízévi befektetéseit. Az általa igényelt összeg és az önkormányzati becsüsök szabta lelépési díj milliárdos eltérésű. Ezért nem történhetett meg az alku. Első fokon az udvarhelyi bíróság helyt adott a kilakoltatásnak, de az alperes fellebbezését a Megyei Törvényszék elfogadta. /Pintér D. István: Szász Jenő ismét vesztett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 23./
